Legfőbb problémák és megoldási javaslatok

Problémák

1. Foglalkoztatottak alacsony száma, magas rokkantnyugdíjas, és egyéb inaktív arány
2. Adósságszolgálat magas aránya
3. Magas adók fogják vissza a termelést, versenyképtelen, rossz elosztással párosul
4. Magas a központosítási arány, rossz az elosztás
5. Az államot rossz tulajdonosként működtetik
6. Nem elég hatékony működtetés, túl nagy és költséges a szervezetrendszer
7. Az elosztó rendszer pazarló, átláthatatlan, szubjektív
8. Bürokrácia magas foka
9. Pályázati pénzek becsatornázási rendszere korrupt
10. Korrupció magas foka
11. Gazdasági kérdésekben a választóknak csak 4 évente van lehetősége véleményt nyilvánítani
12. Gazdaságirányítás kiszámíthatatlan, kapkodó, kontrollálatlan, ötletszerű és külső kényszerek foglya
13. Egészségügy, oktatás forráshiányos
14. Nő a mélyszegénységben élők száma
15. Bizonytalanok a nyugdíjak
16. Alulfizetett, motiválatlan közszolgálati dolgozók
17. Egyre többen vesztik el otthonaikat
18. Fokozódik a gyermekéhezés
19. Külhoni magyarok helyzete
20. A magyar föld egyre nagyobb része kerül idegen kézbe

Javaslatok

Adósságszolgáltatás megváltoztatása, a hitel tulajdonrészre váltása (2, 10)

A hitel tulajdonrész, és kamatainak átengedése jó esetben. Rossz esetben a kamatai
feletti pénzelvonást jelent. Tisztességtelen az az adósítás, amely során egyre növekvő
tulajdonhányad kerül teher alá, ami az előző gondolat másféle megfogalmazása.
Saját rendszerünkből adódó visszafizetési ütem elfogadtatása.
1. Jegybanki kamat szerinti visszafizetés
2. Tulajdoni hányad megállapítás az eredeti szerződések szerint.
3. a magasabb kamatok szerinti igényt a szerződőkön perelhetik a 2. igényhelyen
az első helyen a magyar állam felé való tartozást kell a korábbi döntéshozóknak rendezniük
4. a közösség kárára elkövetett cselekmények nem évülnek el
5. magán vagyonból is helyt kell állnia a felelősöknek. A teher is öröklődik
a tulajdon örökléssel azonos mértékben az ajándékozással is továbbadódik a teher

Munkahelyteremtés (1, 15, 16, 17, 18)

Fontos, hogy a költségvetés adó és járulék bevételei nőjenek és ne a költségei
szociális kiadások formájában. A rendszerváltozás előttiekhez képest másfél millió
munkahely veszett el. A honlap egy másik helyén kiemelten foglalkozom ennek megvalósíthatóságával.
www.kormin.hu/ujmunka2010.html
Tudásvagyon gyarapításra alapozó vállalatrendszer a közösségi tulajdon Liska Tibor
licitálásos, hatékony működtetési módszerével, a Liska-modellel, közmunkával, helyi pénzzel.

Adórendszer egyszerűsítése, bürokrácia csökkentése,
korrupciós lehetőségek visszaszorítása (3, 4, 8, 10, 12, 14, 15, 16, 17, 18)

Az alacsonyabb szintű, teljesebb körű, kivételek nélküli adózás ellenőrzése egyszerűbb,
mert csökkentheti a bürokráciát, és az átláthatóság növelésével szűkíti a korrupció terét.
ÁFA 20%-ból 5% költség és biztosítás, termék után 15% helyi önkormányzatoknak, szolgáltatások
után 15% szakmai kamaráknak szabadalmakra, jogdíjakra.
termékdíj x% nagyobb környezeti terhelésű, vagy egészségtelen termékek esetén.
SZJA+TB: 50% amelyből 10% a befizető nevére zárolt számlára, 5% költség és biztosítás,
35% központosítva és minden rendszerben lévő (jövedelemmel nem rendelkező gyerek, idős,
beteg, munkanélküli is) részére egyenlő mértékben visszaosztva, kötött felhasználással.

A mindenki által kapott összeg 25%-a zárolva, mint Tb+nyugdíj egyénre nevesítve. Az összeg
többi része szociális kártyaként, vagy akár mobiltelefonról igénybe vehetően, élelemre,
lakhatásra, közszolgáltatásokra, oktatásra használható fel. A megmaradó összeg a következő
hónapban szabadon felhasználható belőle, plusz a jövedelem megmaradó 50%-a.
A vállalkozók a tulajdon (föld, szellemi termék, koncesszió) értéke után a tulajdonosoknak
fizetik a %-ot az elszámolási időszakok végén.
A helyi önkormányzat helyi adóként napi 2 óra közmunkát írhat elő, ami pénzben megváltható.
A közmunka elszámolása helyi pénzben történhet. A helyi adó befizetésekor cserébe helyi pénz adható.

Államigazgatás, minimális állam, karcsú szervezet

500 fő állami alkalmazott
Körjegyzőségek - kistérségenként
174 fő jegyző (kinevezett tisztségviselők)
A köztisztségekkel nem jár végkielégítés
174 fő képviselő (választott tisztségviselő országos és kistérségi feladattal
visszahívható, ha a rá szavazóknál 1 fővel több írja alá a visszahívási indítványt.
1 fő Államfő (közvetlenül választott pozíció, parlament elnöke)
1 fő Miniszterelnök (kinevezett tisztségviselő)
10 fő Területtel kapcsolatos minisztérium
infrastruktúra, alapanyag ipar, nehézipar, bányászat, ipar, mezőgazdaság,
környezetvédelem, vízügy, energetika, önkormányzat, földművelés, vidékfejlesztés
10 fő Tudással kapcsolatos minisztérium
egészségügy, oktatás, kultúra, sport, szociális, munkaügy, informatika, hírközlés,
10 fő Adatbázisokkal, gazgasággal, koncessziókkal kapcsolatos minisztérium
feldolgozó ipar, kereskedelem, külügy, közlekedés, informatika, nemzeti fejlesztés
és gazdaság, igazságügy, pénzügy
10 fő Koordinációval, biztonsággal, szervezettel kapcsolatos minisztérium
katasztrófavédelem, belügy, rendőrség, határőrség, katonaság, sport, MEH, honvédelem, rendészet
100 fő Megyei szakigazgatás (5*20)

A rendszer által juttatott legkisebb jövedelem 10-szerese a jövedelmük.
Végkielégítés nincs, felmondási idő nincs, anyagi felelősség van.
Amire munkájával válaszolnia kell az apparátusnak: Hogyan jobban? Hogyan olcsóbban?
Hogyan lehet kisebb környezeti terheléssel, fenntarthatóbban?

Gazdaságirányításról folyamatos véleménynyilvánítási lehetőség,
egymás mellett élő modellek (4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13)

Folyamatos változtatási lehetőség a gazdaságirányításban. Nem kerülhet
érdekcsoportok csapdájába az ország.

Az állam gazdaságirányítási feladatai decentralizált vagyonkezelőkön keresztül látja el.

Technikailag a több vagyonkezelő is lehet egy központilag, automatikusan működő,
regisztrációkat végző vagyonkezelő, ahogy egy számítógépen is futhat egyidejűleg
több különböző program előre definiált szabályok alapján, ami költség-hatékony megoldás lehet.
A vagyonkezelőknek általuk képviseltek száma szerint van beleszólásuk a gazdasági döntésekbe.
Az állampolgárok elszámolási ciklusonként dönthetnek, szavazhatnak arról, hogy melyik
vagyonkezelőhöz kívánnak tartozni. A vagyonkezelők a hozzájuk tartozók száma alapján
döntenek a Miniszterelnök és minisztériumok személyzetéről, jegyzőkről, megyei szakirányításokról.

A költségvetési intézmények

a vagyonkezelők saját, vagy közös tulajdonában vannak. Közfeladatokat elláthatnak
magán és egyéb szervezetek is, amennyiben koncessziót szereznek az adott területen
adott tevékenység végzésére. Az egyes intézményeket a vagyonkezelők az őket
szavazatukkal támogatók érdekében, beleszólási szükségletük arányában finanszírozzák.
Vannak olyan intézmények, amelyeket a vagyonkezelők munkával, közmunkával is támogatnak.
Az egyes vagyonkezelők különböző modelleket képviselhetnek, így megnövelve a
választók lehetőségét. A vagyonkezelők költségvetésüket maguk határozzák meg szakértők
és küldöttek, segítségével, illetve nyilvánosságra hozott döntési sémák szerint. Az egyes
vagyonelemeket szakértői kontroll mellett kezelhetik a Liska-modell szerinti folyamatos licittel.
Kiemelt jelentősége van az oktatási intézményeknek, és azok tantervébe való beleszólásnak,
felvételi előírásoknak, finanszírozási módnak. A különböző vagyonkezelők eltérő finanszírozási
modelljeinek eltérő tandíj vonzata lehet, akár ugyanazon intézményen belül is.
A rendszer nem erőlteti az értéksemleges oktatást. Mindenki egyenlő eséllyel választhat
a különböző értékeket követő oktatásokból. Senki nem zárható ki a szabad választásból,
viszont az oktató intézmény sem kötelezhető az értékrendjétől eltérő szolgáltatás nyújtására,
vagy különleges elbánás biztosítására. Az intézmény szabályai mindenkire kötelezőek, de nem
lehetnek diszkriminatívak.
A vagyonkezelő szakértői lehetnek a másik vagyonkezelőnél ellenőrök. A közös vagyon
csökkenése esetén pótlási kötelezettség elsősorban a vezetőségnek, de amennyiben ez nem
teremti meg az egyensúlyt, a tagoknak is. A közös vagyon szétosztogatása elleni szabály.
Intézmények kizárólagos támogatása megengedhető. Ebben az esetben a saját kulturális
hagyományok kompromisszumok nélkül közvetíthetőek. Ilyen esetben is biztosítani kell
más értékrendű vagyonkezelőhöz tartozó egyén részvételét, megfelelő anyagi ellentételezés
fejében, ha igényt tart rá. Az ily módon bekerülteknek alkalmazkodniuk kell a belépés előtt
megismert pedagógiai, szociológiai előírásokhoz. A többi résztvevőhöz képesti eltérő elbírálás,
követelményrendszer nem engedhető meg - külön fizetés esetén sem. Gazdasági kérdésekben
folyamatos kontroll, és vélemény nyilvánítási lehetőség van.

A szellemi tulajdont kezelő szakmai kamarák

kiemelkedő jelentőségű szereplői a rendszernek. Tagjai képesek arra, hogy a működtetők
teljesítményét, annak minőségét, az előírások be nem tartásának tényét megállapítsák.
A különböző szakmák szellemi központok, egyetemek köré csoportosulnak, szerveződnek.
Egy-egy ilyen universitas azonos szellemben több tudományterületet fog át. Az egy területen
végzettek is különböző együttműködő, versengő és kontrolláló funkciókban tevékenykednek.
A jól megalkotott rendszer vonzó lehet a tudományok művelői, a kutatók, feltalálók számára,
ami a gazdaság kitörési lehetősége a nemzetközi innovációba való intenzív bekapcsolódással.
Az új érték létrehozásában való közreműködés mértékével arányos méltányos és igazságos díjazás
megtalálása a legfontosabb feladat.

A föld (20)

a Szent Korona elidegeníthetetlen tulajdona. Használata a Liska-modell szerinti
licitrendszerrel szabályozható. Induló szabályozási lehetőség: a jelenlegi működtetők
határozhatják meg a tulajdon értéket oly módon, hogy az érték 20%-a állami illetve a
rendszerhez tartozók közös tulajdona, 20% a működtető tulajdon része. A működtetőnek
a tulajdonosok részére az elszámolási időszak végén ki kell fizetni a meghatározott
járadékot, ami a jegybanki alapkamathoz kötött előre meghatározott kamat %. Egy év működés
után az eredeti tulajdonos licitálhatna a tulajdon értékére, vállalva annak kockázatát,
hogy emelés esetén ha az üzemeltető nem vállalja tovább a működtetést, neki kell üzemeltetni
a tulajdont, fizetve időszakonként a tulajdonosoknak a kamatot. Ezt követően rögtön az eddigi
működtető licitálhatna, ami után már a Liska -modell szerint a rendszerben levő, illetve
belépési feltételeknek eleget tevő 3. felek is licitálhatnának, most már akár minden
elszámolási időszakban.
A módszer úgy védi a magyar földtulajdont, hogy az üzemeltetőnek lehetősége van irreálisan
magasan is meghatározni a tulajdon értékét, kvázi beszámítva minden magyar kulturális
hagyományt és eszmei értéket, ezek tételes meghatározási kötelezettsége nélkül. Így magas
saját tulajdon része keletkezik, viszont magának nem kell a saját tulajdonrésze után fizetni.
A földtulajdonok közösségi befektetési automatikus szabálya szerint a befizetett közösségi
pénzek adott %-a földtulajdon kivásárlásra fordítódik, az azonos közösségi tulajdonhányad
elérésének irányában. Az automatikus közösségi pénznek kötelező átadni a tulajdonrészt,
ami annyit jelent, hogy a nagy saját tulajdonrész emelést követően közösségi készpénzt kap
a működtető, ami hitelként funkcionálhat, mert minden elszámolási időszakban kell utána,
mint közösségi tulajdonrész után fizetni.
A közösségi földtulajdonok fennmaradó %-a központosításra kerül, és a kezelési költségen
felüli rész a rendszerben levő minden km2-re azonos támogatás formájában jelenik meg, ami
a szegényebb önkormányzatokat segíti. Világviszonylatban működtetve a rendszert, ez az
összeg kerül az esőerdők tulajdonosaihoz, hogy ne kényszerüljenek kivágni azokat, rontva
az egész Föld oxigénháztartását.

Határon túli magyarok is csatlakozhatnak a rendszerhez.(19)

A csatlakozással kvázi magyar állampolgárságot szereznek. Ha a jövedelmük után fizetik
a %-ot, akkor a támogatási rendszerből kapnak visszaosztást, mint mindenki más. Ha az
önkormányzatuk csatlakozik, akkor a km2 befizetések és támogatások rendszerében lehetnek.

Külföldiek is csatlakozhatnak a rendszerhez.(19)

Saját hazájukban hatékony állami szolgáltatásokban részesülhetnek. Anyanyelvükön tanulhatnak,
nemzeti kultúrájukat ápolhatják. Előnyös lehet pl. a baszkok és más kisebbségek
számára is a csatlakozás.

Önkormányzatiság és adó cafetéria(5, 6, 7)

A közpénzek az állampolgárok által közvetlenül nem használhatóak fel, de az ő
választásaik, regisztrációik alapján kerülnek a vagyonkezelőkhöz, önkormányzatokhoz
(állandó és ideiglenes lakhely), szakmai kamarákhoz, egyházakhoz, pártokhoz és egyéb
szervezetekhez, biztosítva ezáltal az önkormányzatiságot, az alulról építkezést. Minden
egyénnek lehetősége van 3 választásra:
modell választás - párt
kultúr - nemzetiség, vallás
vagyonkezelő - befektetés, biztosítás, pénzügytechnikai gyakorlat
Helyi adó - helyi pénz. Felhasználási lehetőség önkéntes munka ellentételezésére,
illetve közmunkára. A helyi adó napi 2 óra közmunka lehetne, amely pénzben is kiváltható
lenne, de mindenkinek személyes kötelezettsége lenne a közösség lakhatásának, élelemmel,
ruházattal való ellátásában, illetve a közrend, közbiztonság megteremtésében. A befizetett
adóért cserében kapott helyi pénzt mindenki levásárolhatná közszolgáltatásokra, mások
önkéntes munkájára fordítva. Fontos, hogy közpénz ne legyen kifizetve olyanért, amit valaki
megcsinál önként, helyi pénzért. A közösségi munka másik formája egyfajta hitel a közösségnek,
amelyért elvárható a későbbiekben a részesedés az eredményből.